„Anya, unatkozom!” Szinte minden szülő hallotta már ezt a mondatot. Legyen szó egy esős délutánról, egy hosszabb autóútról vagy akár egy nyugodt hétvégéről, a gyerekek néhány perc után máris új elfoglaltságot akarnak keresni. Ilyenkor sokszor a legegyszerűbb megoldásnak a telefon, a tablet vagy a televízió tűnik.
De vajon tényleg rossz dolog az unalom? Meg kell oldanunk minden egyes percben, hogy gyermekünk szórakoztatva legyen? A kutatások és a gyermekpszichológusok szerint éppen ellenkezőleg: az unatkozás fontos szerepet játszik a fejlődésben.
Unalom: régi barátunk
Gondoljunk vissza a saját gyerekkorunkra. Nem volt mindig kéznél egy videó, egy játék vagy egy alkalmazás, amely azonnal lekötötte volna a figyelmünket. Sokszor egyszerűen kiültünk az udvarra, rajzoltunk, építettünk, társasoztunk, vagy kitaláltunk egy saját játékot.
Persze akkor is unatkoztunk néha. De ez az érzés csak átmeneti volt. Néhány perc múlva már megszületett egy új ötlet, és elkezdődött egy izgalmas kaland, akár egy pokrócból épített várban, akár néhány papírlappal és színes ceruzával.
Ma egészen más világban élünk. Ha a gyerek unatkozik, néhány másodperc alatt elérhető számára a szinte végtelen mennyiségű digitális tartalom. Ez kényelmes megoldás, de hosszú távon megnehezítheti, hogy saját maga találjon ki érdekes elfoglaltságokat.
Lehet, hogy az unalom nem is olyan rossz dolog?
Mi történik, amikor unatkozik a gyerek?
Az unatkozás elsőre kellemetlen érzés lehet. A gyerek nem tudja, mivel foglalkozzon, nyugtalanná válik, és segítséget kér a szülőtől, pedig éppen ilyenkor kezd el dolgozni a képzelete. A szülő pedig sokszor “bedől” a nyafinak és az egyszerű megoldást választja: bekapcsolja a tévét, vagy kölcsönadja a telefonját egy kis játékra vagy videónézésre.
A gyerek agya azonban folyamatosan megoldást keres az unatkozós helyzetre. “Mit játszhatnék? Mit rajzolhatnék? Miből építhetnék valamit?” Ez a folyamat rendkívül fontos, mert fejleszti az önálló gondolkodást. Ha mindig készen kapja a szórakozást, erre a belső keresésre egyre ritkábban lesz szüksége.
Nem véletlen, hogy sok művész, feltaláló és tudós számolt be arról, hogy a legjobb ötletei akkor születtek, amikor éppen nem csinált semmi különöset.
A gyerekeknél ugyanez figyelhető meg. Egy üres papírlapból lehet kalóztérkép, egy kartondobozból autó, néhány építőkockából állatkert, egy egyszerű logikai feladatból pedig izgalmas kihívás.
Amikor nem kap készen minden ingert, a gyermek fantáziája elkezd dolgozni. Ez az egyik legfontosabb alapja a kreatív gondolkodásnak.
A problémamegoldás is gyakorlást igényel
Egy felnőtt élete tele van olyan helyzetekkel, amikor nincs azonnali megoldás. Ha egy gyermek megtanulja átvészelni az unatkozás első néhány percét, később könnyebben birkózik meg más nehézségekkel is.
Megtanulja, hogy nem kell azonnal feladni valamit. Keres, ötletel, próbálkozik, újrakezdi. Mindezek olyan készségek, amelyek nem csak az iskolában, hanem később a munka világában is értékesek lesznek.
Mit tehetsz te, mint szülő?
Az első és legfontosabb: ne ijedj meg az unatkozástól! Nem kell minden percet megszervezni, sem programokat kitalálni.
Sokszor elég egy kis türelem. Ha a gyermek azt mondja, hogy unatkozik, nem feltétlenül kell azonnal megoldást kínálni. Érdemes visszakérdezni: Mit lenne kedved csinálni? Kint vagy bent játszanál inkább? Mit találnál ki, ha nem lenne telefon vagy televízió?
Lehet, hogy az első válasz csak egy vállrándítás lesz. De néhány perc múlva már előkerülnek a legók, a rajzlapok vagy a mesekönyvek.
Egy saját trükköm
Amikor a gyerekeim ovis korúak voltak, még úgy gondolták, hogy az okostelefon anya és apa munkaeszköze, így nem is érdeklődtek iránta. Az unalom viszont időnként megjelent.
Én ilyenkor “véletlenül” elöl hagytam a kedvenc böngészőkönyvüket, vagy kiraktam az asztalra néhány rajzlapot és a ceruzákat. Fontos! A szülőnek ezután szigorúan el kell hagyni a szobát. 🙂 Ha pár perc elteltével bekukucskálsz, garantáltan nagyon elfoglalt gyereket fogsz a szobában látni.
Jó ötlet az “unalomdoboz” is. Kerülhetnek bele például:
- színes ceruzák,
- matricák,
- origamipapír,
- memóriajáték,
- dominó,
- kisállatfigurák,
- színezők,
- nyomtatott feladatlapok.
Amikor a gyerek unatkozik, egyszerűen választ belőle valamit, így nem a képernyő lesz a reflexszerű megoldás.
Nem kell egész nap fejleszteni
Fontos azt is megjegyezni, hogy nem minden percnek kell tanulásról szólnia! A szabad játék legalább olyan fontos, mint a fejlesztő feladatok, de a kettő remekül kiegészítheti egymást.
Egy rövid logikai feladat, egy keresőjáték vagy egy kreatív kihívás segíthet átlendülni az unatkozás első percein, utána pedig gyakran már magától is új játékot talál a gyermek.
Ha még nem tetted, iratkozz fel te is az OkosCsemete levélfolyamára, ahol 30 hét alatt összesen 60 db feladatlapot küldök (egyenként 3 oldalasak).
Összegzés
Az unatkozás nem az ellenségünk. Sokszor éppen ez az a pillanat, amikor a gyermek fantáziája igazán szárnyra kap.
Legközelebb, amikor elhangzik a jól ismert mondat: „Anya, unatkozom!”, próbálj meg nem azonnal a telefon vagy a tablet után nyúlni. Adj neki egy kis időt, néhány egyszerű eszközt, esetleg egy játékos feladatot.
Lehet, hogy néhány perc múlva már teljesen elmerül egy saját maga által kitalált világban – ez az élmény pedig sokkal többet adhat neki, mint bármelyik képernyő.
